Kedves 8. osztályos diákok!
A pályaválasztás egy nagyon nehéz fordulópont minden továbbtanuló diák életében. Legyen szó általános iskolás, felvételi vizsgát író vagy középiskolás érettségi előtt álló diákról. Sok lehetőség van... nagyon sok lehetőség. Szakmát adó iskolák, gimnáziumok, OKJ-s képzések. A Ti esetetekben nagyrészt az a gyönyörű érettségi bizonyítványnak nevezett kis könyv zsebre tétele a cél.
Nos, ehhez viszont ki kell választanotok egy iskolát ahol 3-4 évet fogtok tölteni. Azt ajánlom, hogy az érdeklődési körötöknek megfelelően válasszatok iskolát. Ha a tanulás nagyon-nagyon királyul megy, akkor mindenkép fel fognak venni oda, ahova te szeretnél menni. Viszont, gyengébbek, ti se keseredjetek el, nyilván hármas átlaggal nem biztos, hogy bekerültök egy nívósabb gimibe, de ki tudja… bármi megeshet. Én sem voltam általános iskolában valami húúú, de jó tanuló. A matekot mai napig egyenesen borzalmasnak tartom, mert ha ki is jön valami kerek eredmény mindenhova, a Tanárnő mégis közli velem, hogy ez nem jó… na, hát akkor ezek után keresd a logikát. Szóval a matekról ennyit, igazából akkor 3-4 éve pont e miatt a tárgy miatt nem sikerült oda jutnom, ahova szerettem volna, de ezt már nem is bánom. Örülök, hogy oda kerültem, ahol jelenleg még tanulok, és ez a Selye János Egészségügyi Szakközépiskola. (Röviden, mert minden évben egyre hosszabb nevet kap.) Emlékszem, az elején még nem nagyon tetszett a dolog, mivel teljesen más irányba gondolkodtam, de az évek alatt egyre jobban megszerettem, és ennyi tapasztalat és év után is azt mondom, hogy én ebbe az irányba szeretnék a továbbiakban is előre haladni, és magasabb fokú végzettséget szerezni. Elsősorban amit szeretek a szakmámban, hogy segíthetek másokon. Mérhetetlenül jó érzéssel tölt el, amikor egy beteg nem csak szavakkal, hanem például hirtelen egy kis csokival is megköszöni, amit teszek érte. Ez egy nagyon jó érzés. Nekünk, ápolóknak és ápolónőknek ez nem csak egy szakma, ez egy hivatás. Ezt még az iskolában is sokszor elmondják a szakmás tanárok. Másodszor pedig saját magamról is megtudok olyan dolgokat, amiket valószínűleg átlagember lehet nem is tud, és ezt például az anatómia-élettan tantárgynak köszönhetem. Jó tudni, hogy mikor mi megy végbe a szerveztedben. Mikor mit csinálj, ha baj van.
Akik ez iránt érdeklődnek és szeretnek másokon segíteni, emberekkel foglalkozni, nem borzadnak el a vér és bármiféle váladék látványától, azoknak ajánlom ezt a szakirányt. Ne felejtsétek el, olyan szakmát válasszatok, amit úgy éreztek, hogy szívesen szeretnétek csinálni, vagy olyan gimnáziumba jelentkezzetek, ami a céljaitoknak megfelelő. Akkor sincs baj, ha útközben rájöttök, hogy amit választottatok, mégsem a Ti utatok. Van lehetőség sok mindenre, másik iskolába kerülni, vagy átmenni az iskolán belül esetleg másik szakmára. Semmi sincs veszve, később a tanulmányaitokat főiskolán is folytathatjátok vagy elvégezhettek valamilyen más szakmát is.
Sok sikert kívánok a továbbiakban nektek, remélem egy kicsit segítettem a gondolataimmal.
Berkes Martina Klaudia (11/a osztály)
VSZC Selye János Egészségügy-és Szociális Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája, Vác
